Járt
már nálunk? Ha nem, ismerkedjünk együtt a Pannon
dombok által nyújtott csodás élményekkel. Látogassunk
el a gyógyulást és felfrissülést nyújtó fürdőinkbe,
járjuk be gyalog vagy vízen az érintetlen természet,
az Őrség, a Fertő-Hanság, a Kőszegi- és Soproni
Hegység, az Írottkő vagy a Szigetköz tájait.
A sportok szerelmesei kora tavasztól benépesítik
tavainkat, folyóinkat, kerékpárútjaink ide csábítják
messzi tájak lakóit is.
Pihenjünk
meg a folklórkincsekben páratlanul gazdag Őrség
nyugalmat árasztó tájain, idézzük fel együtt
elmúlt korok emlékeit. Keressük fel a műemlékeiről
híres Sopront, Pannonhalmát, a Világörökség
részét, Győrt, Kőszeget vagy a római emlékeket
gondos gazdaként őrző várost, Szombathelyt. Élvezzük az alpokaljai kis falvak varázsát, horvát kultúráját.
Középkori
váraink, barokk kastélyaink, templomaink csodás
kulturális élményeket tartogatnak. Keveredjünk
el a pezsgő rendezvények, fesztiválok - Savaria
Karnevál, Győri Nyár, Sárvári Folklórtalálkozó,
Soproni Ünnepi hetek, Kőszegi Várjátékok, fertődi Kastélykoncertek, Orsolya-napi Vásár, Gesztenye Ünnep, hogy csak néhányat említsünk
- forgatagában. S hogy ne maradjunk éhen, tegyünk
páratlan gasztronómiai utazást. Szomjunk oltásáról
méltán híres boraink - soproni Kékfrankos, zalai-
és somlai borok - gondoskodnak.
Kikapcsolódás,
feltöltődés, megújulás: a régiónkba látogatók
élménye.

Hol
is járunk pontosan? Régiónkat három megye -
Győr-Moson Sopron, Vas és Zala - alkotja az
ország nyugati határa mentén, szomszédaink Szlovákia,
Ausztria, Szlovénia és Horvátország.
Zsira
leírása és története
A
mai Zsira 1931-ben három kis község, a névadó
falu, az ettől délre fekvő Gyülevíz és a szomszédos
Salamonfa egyesítéséből jött létre. A település
a Kisalföld nyugati részén, Győr-Sopron megye
délnyugati csücskében, a Répce folyó mellett
fekszik. A megye székhelyétől, Győrtől 83, Soprontól
36, Kőszegtől pedig 17 kilométerre található,
Bükfürdőtől 12 km távolságra van. Zsira 1920
óta határmenti település, a határ túloldalán
a fülesi (Nikits) és malomházi (Kroatisch Minihof)
erdő, nyugaton Locsmánd község (Lutzmannsburg)
határolja. Belterülete százhat hektár, melyet
gabonaföldek és háromszázötven hektáron erdő
vesz körül. A környéket a pliocén korban lerakódott
üledékréteg fedi, melynek alapját már a Kőszegi
kristályos Ős-Répce rakta le.
Zsira legmagasabb pontja a falutól északnyugatra
fekvő erdőben van (225 méter), a táj e ponttól
lankásan lejt a település felé. Maga a község
csupán 100 méter magasan fekszik, a hajdani
Ős-Répce medrében képződött öntéstalajon. (A
Rozália-hegységben eredő Répce Locsmándnál két
ágra bomlik, a falun átfolyó ágát Répcének,
a másikat Újároknak nevezik.) A falu éghajlatát
a Kőszeg-Répcevölgy klímája jellemzi, az uralkodó
nyugati szelek a nyarakat hűvösebbé teszi, de a napsütéses órák száma meghaladja a magyarországi átlagot. Esőt
leggyakrabban a déli szél hoz az Írottkő felől.
A környék kavicsos talaján a tölgy és cser az
őshonos fafajta, de gyakori a feketefenyő is.
A juhar, galagonya és kökénycserjék között számtalan
ritka növény és gombafajta is megél, a környező
erdők pedig gazdagok apró- és nagy vadba, különleges,
ritka rovarokban.
Az egykori három község történetét részletesen
Czingráber András dolgozta fel. Zsira a magyarság
legrégebbi települései közé tartozik. 1225-ben
"Syra"-ként említik, házait locsmándi
várjobbágyok lakták. Salamonfa neve először
1412-ben német nyelvű oklevélben fordul elő,
Gyülevíz létéről pedig 1466 óta tudunk. Zsirán
egészen 1848-ig a győri püspökség jobbágyai
éltek, Salamonfán és Gyülevízen azonban - különösen
a XVII. századtól - egyre több kis- és középbirtokos,
"egytelkes nemes" lakott: gazdagságukat
a török háborúk idejének mezőgazdasági konjunktúrája
alapozta meg. Később a köznemesi birtokok mind
inkább egy kézbe kerültek. Salamonfa földesura
a XVII. század legelejétől a Rátkay család volt,
tagjai 1650-ig a gyülevízi szegény kisnemesek
birtokait is felvásárolták és e területen korszerű
majorgazdaságot alakítottak ki. Az uradalom
Rátkay Katalinnak Rimanóczy Istvánnal kötött
házassága során került a Rimanóczyak birtokába.
A zsirai (gyülevízi) kastélyt unokájuk, Rimanóczy Antal,
a "Magyar Udvari Kancellária hites ágense"
építette fel, a Zsirától Salamonfa felé vezető
út mellett, kivételesen szép természeti környezetben.
Az épület a Lövő-kőszegi útról nyugatra letérve,
a Fő utcából érhető el. A kastélyt ma is kerítés
övezi: az egyemeletes főépület parkban áll,
tőle északkeletre két hajdani földszintes, ma
emeletes "őrségépület" keretezi a
főhomlokzatra vezető főutat. Távolabbi környezete,
az egykori majorság századunkban majdnem teljesen
átépült. Az épületben szociális otthon müködik. Látogatható.
Zsira
Die in 36 km Entfernung von Ödenburg von unmittelbar an der österreichisch-ungarischen Grenze gelegene Siedlung kann man über Sopronhorpács erreichen, wenn man von der Hauptverkehrsstrasse 84 abbiegt. Bis 1931 existierten drei selbständige Gemeinden: Salamonfa, Gyülevíz und Tenning. Dann wurden sie vereinigt und wuschen seitdem beständig zusammen.
RIMANOCZY-SCHLOSS Das bedeutendste Gebäude des Dorfs ist das im jahr 1739 erbaute Rimanóczy-Schloss von Gyülevíz. Schlendert man die Fő-Strasse entlang, kommt man um das einstöckige Barockgebäude nicht herum. Heute ist dort ein Sozialheim der Haupstadt unterebracht. Am zum Hauptgebäude führenden Weg stehen heute noch die mittlerveile umgebäuten Wachgebäude. Zwischen diesen durchspazierend fällt einem sofort eigentümliche Überdachung des Hauptgebäudes auf. Der etwas hervorspringende Gebäudeteil betont das "gewamte", an ein Zelt erinnernde Dach. Über dem Torrahmen des Eingangs und dem südwestlichen Balkon finden wir zwischen reichen steinernen und schmiedeeisernen Verzicrungselementen das Wappen derer von Rimanóczy. Die auf der Hauptachse des Gebäudes befindlichen "Sala terrena"-Säulenreihen führen zum Haupttreppenhaus. Die dreiarmige Haupttreppe zeugt von einer ungewöhnlichen Ausführung, sie wird von einer Steinbrüstung und schmiedeeisernem Geländer eingefasst. Die Decke weist Stukkoverzierungen auf. In die Wände. des im Olbergeschoss befindlichen Festsaals wurden verzierte Holztafeln eingesezt, die über den Türen befindlichen Portraits zeigen Maria Theresia, Joseph II., Franz von Lothringen und Marie Antoanette. Interessanterweise erblickt man auf dein fünften Portrait Miklos Esterházy. Ein aussergewöhnlich schöner geschliffener Kronleuchter ergäzt die Einrichtung. An das Schloss schlisst sich ein riesiger englischer Garten mit Eschen, Platanen und Wildkastanienbäumen an. Er wurde wahrscheinlich um die Jahrhundertwende angelegt. (Das Schloss iist nach vorheriger Anmeldung und mit Führung zu besichtigen.)
|